Idén 80 éves: Tiszaörvény “Horthy” csatorna

Tiszaörvény klassz hely: egy része csendes zsákfalu, ellenben a kikötőkben hatalmas a mozgás, a gáton már kora tavasszal megindul a bringás-pecás-lovas (!) élet, ahol Tiszafüred (kis magyarázat: Tiszaörvény Tiszafüred része) eddigi két legjobb büféje van, a Hello Hal! és a STÉG. Szóval ide mindenképp érdemes kiugrani, ha Tiszafüreden jár valaki. A tiszafüredi szabadstrandtól bringával 5 perc, gyalog sem több, mint 15-20 perc kényelmes séta a gáton, a Tisza-tó egyik legszebb és legromantikusabb ártéri területe mellett.

Nem itt vannak a nagy tömegeket vonzó turisztikai látványosságok, de a település történelme tartogat látnivalókat. Az egyik legrégebbi Tisza menti falu, amelynek régészeti feltárása most is zajlik, olykor látogatható a régi Templom-domb és az ott zajló ásatás. Mini Indiana Jones-oknak és szüleiknek jó móka, plusz még tanulhatnak is.

A másik történelmi látványosság, az az elsőre nem is látványosságnak tűnű nagy hosszú betonteknő, amely a gátról is jó látszik a nádas felett, a gát felőli végében egy pofás épülettel.

Erről lesz most szó, a műemlék szivattyútelepről és az ország egyetlen csatornahídjáról.

A megépítését 1937-ben az öntözővíz biztosítása a Tiszától távolabb eső keleti, dél-keleti területek felé indokolta, amely célt a mai  napig betölti (kisebb műszaki változtatásokkal). A szivattyúház Tisza felőli oldalán húzódik most a gát, de ez csak utólag, a 70-es évek elején került ide. Valójában azért volt szükség a beton csatornára, mert az ártér (vízügyi szlengben hullámtér – lsd cikk végén) beljebb húzódott, pont ott, ahol most nádas és kacsaúsztató van. A beton csatorna tehát a Tisza – akkor még gát nélküli – partján álló szivattyúházat kötötte össze a beljebb lévő, magasabb partra kiérő öntözőcsatornával. A közel 320 méter hosszú vasbeton csatorna kiállta az idők próbáját, mai napig üzemben van. Az eredeti gépésszet egy része is üzemel, sőt nemrégiben a KÖTIVIZIG (a vízügy…) rendbe hozatta az ipari műemléknek számító szivattyúházat. Nyílt napokon látogatható a szivattyúház, a csatornára azonban nem szabad felmenni, szerencsére messziről is jó kéepeket lehet készíteni róla.

A hivatalos átadásra csak egy év múlva, 1940. nyarán került sor és nem kisebb ember, mint Horthy Miklós kormányzó adta át. Tegyük hozzá: a Horthyaknak tekintélyes birtokai voltak az így már öntözővízzel ellátott területeken…

Bónusz tipp: a szivattyúház melletti területen sok cső és egyéb dolog van, amelyek méretéből kikövetkeztethető, hogy ez a nagyfiúk játszótere… 🙂

Bónusz tipp 2: a nádas terület annyira védett, és a műtárgy* miatt megközelíthetetlen, hogy az itt fészkelő rengeteg réce, liba, gémféle a partról jól megfigyelhető.

Vízügyi szleng jólértesülteknek:

• hullámtér: ahol a folyó nagyjából azt csinál, amit akar
• mentett terület: a gát azon oldala, ahol senki nem szeretné, hogy a folyó azt csináljon, amit akar
• gát: ami a kettő között van
• gátkorona: azon lehet bringázni és sétálni, ha nincs árvíz
• műtárgy: vízügyes értelmezésben nem szobor és festmény, hanem víz alatt, felett, de leginkább benne lévő ember alkotta bármi, ami nem úszik (pl. híd)
• sarkantyú: trükkös, mert nem lehet látni, de van ilyen, mégpedig a víz alatt lévő folyó vagy áramlás terelő építmény, leginkább kőből
• KÖTIVIZIG: vízügyi mindenhatóság (és jófejek)